Egy osztály eltűnik
A szegedi Waldorf iskola 2. osztálya megszűnt korábbi formájában.
Az évzáró előtti napon határozott úgy a Tanári Kollégium, hogy az osztály vezetését elveszi addigi tanítójától. A hónapok óta tartó szomorú, és egyre súlyosabb folyamat, a szülői közösség szétszakadása, és ezzel együtt a tanári kar belső problémái visszafordíthatatlan helyzetet idéztek elő. Ami korábban néhány volt szülőtárs aggodalma volt saját gyermekükért, az mostanra már szervezett formában az osztálytanító eltávolításáért folytatott mozgalom lett. Sok munka volt benne, ez is közös cél lehet, mint kiderült.
Az osztályközösség közel fele találta magát abban a helyzetben, hogy szinte semmi lehetőségük nem maradt, csak minél távolabb kerülni ettől a néhány, bennünket egyértelműen deprimáló családtól és az iskolát fenntartó egyesület hipokrita vezetésétől. Ugyanakkor meg kell oldani, hogy a gyermekeknek a lehető legkisebb törést kelljen elszenvedni. És persze, ez igaz azokra a gyerekekre is, akiket nem tudtak (mert nincs hova), vagy nem akartak elhozni a szüleik.
MI legyen? A Waldorf-kerettanterv szerint a 3. osztály után van az első pont, amikor átjárható az oktatási rendszer. Sosem gondoltuk volna, hogy ez egyszer azt jelenti, a "szabad" iskola után egy tanulással eltöltött nyarat jelentsen az amúgy is nagyon elfáradt gyerekeknek, mi pedig azért kell küzdjünk, hogy gyakorlatilag az állami rendszer hajlandó legyen felvenni a "hátrányos helyzetű" gyerekeink.
Áció-Káció-Vakáció-Zsákutca-Kétseégbeesés.
Pár nap alatt eltűnt a gyerekeink iskolai időszakáról alkotott képünk. Hogyan tovább?!